A politika kifejezés az ókori görög városállamok (poliszok) nevéből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, politizál.
Tágabb értelemben a politika egy csoport vagy egyén döntéshozási folyamata. Az, hogy egy cég milyen értékesítési vagy terjeszkedési politikát követ, azt jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos döntései kapcsán milyen irányelveket, milyen szabályokat tart szem előtt.
Létezik soha el nem avuló, általános érvényű szabály? Igen létezik. Nézzük meg, mit mond erről a politika egy klasszikus alakja! Benjamin Franklin állt elő azzal a gondolattal, hogy a becsületesség a legjobb politika.
Nem poros ez kissé? Nem járt el felette az idő? Hiszen mit látunk nap mint nap? Ember embernek farkasa, a holló pedig igenis kivájja a másik holló szemét. Van létjogosultsága ilyen körülmények között a becsületnek?
Van bizony. Vizsgáljuk meg a becsületet egy, a szótáritól némileg eltérő, ám igen gyakorlatias nézőpontból! Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, a becsületesség együttműködést jelent. Az a személy, aki becsületes, együttműködik a környezetével (persze nem mindenkivel). Amikor döntést kell hoznia, szem előtt tartja a többiek javát is. A becstelenség tulajdonképpen nem más, mint olyan módon történő haszonszerzés, amely túlzottan és jogosulatlanul sérti mások érdekeit.
Mitől függ az egyén vagy egy csoport túlélése, boldogulása? Természetesen sok tényező játszik ebben szerepet. Van azonban közöttük egy, amely alapvetően meghatározza, hogy sikerre vagy kudarcra van-e ítélve. Ez pedig az együttműködésre való képessége. Aki nem tud vagy nem akar együttműködni, az előbb-utóbb elszigetelődik. Egyedül pedig nem megy, legyünk bármennyire erősek.
A becstelen tehát a saját együttműködési képességét csökkenti becstelenségével. Saját lehetőségeit csökkenti becstelenségével. Itt ragadnánk meg az alkalmat, hogy felhívjuk valamire a figyelmet: ne dőljünk be a látszatnak! Az alapvetően becsületes emberek hajlamosak némileg megkeseredni, amikor azt látják, hogy manapság mindent szabad, és a becstelenségnek nincsenek következményei. Lehet, hogy törvényi következményei nincsenek. De ne gondoljuk, hogy azok az emberek, akik mások megrövidítésével jutottak jelentős előnyökhöz, élnek, mint hal a vízben.
Nem így van. Ezek az emberek a saját maguk hóhérai. Nem tiltakozunk a bűnösök felelősségre vonása és megbüntetése ellen, de azt tudjuk, hogy senki nem tudja az embert olyan keményen büntetni, mint önmaga. Volt alkalmunk nem egy alkalommal a kirakat mögé nézni, és minden alkalommal ugyanazt láttuk: embereket, akik vonyítanak kínjukban. Persze ez a megkárosítottakat egy cseppet sem vigasztalja, de nem is ezért írunk róla. Azt szerettük volna szemléltetni, hogy a becstelenség hosszú távon mindig megbosszulja magát.
A nyerő politika tehát a becsületesség. Amikor elbizonytalanodunk, az csak azért van, mert elfelejtünk messzebbre nézni. A becstelenség olyan árucikk, aminek irtóztatóan magas az ára. Akárhogy ügyeskedünk, csak bukni fogunk a bolton. A becsületesség ellenben olyan befektetés, amely hosszú távon tartja az értékét és egyre nagyobb kamatot fizet.