+36 20 377 7266 42@szabogabor.hu
Oldal kiválasztása

Váratlanul felhívott Maráz Feri barátom, akivel ezer éve nem beszéltem (mondjuk, ha időnként felhívtam volna, akkor mind a cikk címe, mind a mondat zárójel előtti része értelmét veszíti), így nagyon megörültem neki. Éppen kalóriatriatlonon volt Gabi bácsinál, a pecsenyésnél, aki Szekszárd városának ikonikus figurája, és akihez még én vittem el először. Ahogy gyűrte magába a… nem is tudom, mit evett, de irigylem érte, szóval feltolultak benne az emlékek, és gyorsan felhívott.

Jól kifaggattuk egymást, kiderült például, hogy ő lett idén Somogy megyében az Év Vállalkozója. Kicsit elméláztunk azon, hogy vajon felismerték a benne lakozó zsenit vagy Somogy megyének annyira rosszul megy, hogy már ő is megteszi az évvállalkozójának – de én tudom, hogy az előbbiről van szó. Ha utánanézel, Kedves Olvasó a lexikonban, a „jég hátán is megél” kifejezéshez tartozó szócikk alatt az ő fényképét találod.

De igaziból nem erről akarok írni. A beszélgetés során szóba került az is,  hogy az emberek többsége mennyire nem tudja, mi is a célja az életben. Én a konzultációim során visszatérő problémaként találkozom ezzel, Feri pedig pénzügyi tanácsadóként a leendő ügyfeleknél, munkatársaknál szembesül  a sötétben való tapogatózás és az önfeledt mellényúlás sormintaszerű ismétlődésével.

Gyorsan-gyorsan leszögezem: nem csoda, és nem is hibáztatok senkit, aki nem tudja, merre tartson. Ez a mi modern világunk mintha úgy lenne összerakva, hogy a születésed pillanatától kezdve megpróbáljon összezavarni, és az esetek döntő többségében igen derekas munkát végez.. A jóég tudja, hogy az a pár ember, aki megússza, vajon miért nem téved el a málnásban, ezért minden tiszteletem az övéké.

Egy cikk egy ilyen rázós témában szinte semmire sem elég. De ha másra nem, legalább arra alkalmas, hogy néhány alapvetést a helyére tegyen. Nem állítom, hogy ezek sokkolni fognak az újszerűségükkel, de egy régi mondás szerint az ismétlésnek, a tudásnak és anyának van köze egymáshoz.

Előszor is, az ember nem úgy jön a világra, mint egy üres számítógép, amire bármit telepíthetünk. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy minden ember rendelkezik egy úgynvezett alapvető céllal vagy életcéllal. Ez persze nem egy konkrét szakma, sokkal inkább egy irányultság – az egyik embernek kutatnia „kell”, a másiknak alkotnia, a harmadiknak működtetnie, a negyediknek kijavítania, és így tovább.

Másodszor, az ember annyira boldog az életben, amennyire összhangban, harmóniában tudott maradni ezzel az alapvető céllal. Természetesen léteznek az életben másboldogságforrások is, elképzelhető, hogy valaki szem elől tévesztette az életcélját, de a családja annyi boldogságot okoz neki, hogy az kárpótolja. Ha viszont valaki tartósan zaklatott a munkájával kapcsolatban, tehetetlennek érzi magát, vagy nem látja az értelmét, ezek gyakran arról  árulkodnak, hogy az illető nagyon eltévedt.

Harmadszor, az életcélod megvalósításához megvan a szükséges tehetséged. Ez a természet gondoskodása (vagy bónusza, nevezzük, ahogy tetszik), Lehet, hogy nem vagy kiemelkedően tehetséges, mert az is lehet, hogy nem életcélod valami kiemelkedőt alkotni. De annyi tehetséged biztosan van, hogy meg tudd valósítani, amire vágysz, és közben jól is érezd magad. Ha valaki úgy gondolja, hogy ő aztán semmiben sem tehetséges, az biztos jele annak, hogy bitangul eltévedt az életcélját illetően.

Negyedszer, az életcélnak sok köze van az ember egészségi állapotához.  Azok az emberek, akik összhangban vannak az alapvető céljukkal, sokkal egészségesebbek, ritkábban betegednek meg. Persze kivételek léteznek, ott van pl. Stephen Hawking, az ismert fizikus. De ő meg azért jó példa az életcélra, mert egy olyan betegséggel küzd majd negyven éve, amibe egy-két év alatt illik belehalni.

Ötödször, azok az emberek, akik az életcéljukon ügyködnek, sikeresek. Ez nem azt jelenti feltétlenül, hogy gazdagok, hanem azt, hogy sikeresnek érzik magukat, és elérik azt, amire valóban vágynak. Gábor barátom, aki civil munkája mellett időnként lelkeket ment, mesélt egy vállalkozóról (Kőgazdag és Tsa Kft.), aki a luxusterepjárójában ülve zokogott Gábor vállára, hogy nincs értelme az életének. Szóval asiker személyes ügy.

Hatodszor, minél inkább képes valaki az életcélja megvalósításán dolgozni, annál kevésbé nyomasztják az esetlegesen nemoptimális körülmények. Az őrült tudós, akinek éhezik a családja, természetesen egy véglet, és a végletek sosem egészségesek. De az sem, ha valaki abba betegszik bele, hogy nincs még 3d tévéje vagy nem bírja lecserélni a már ötéves autóját.

Hetedszer, az alapvető cél fontos hozadéka, hogy az ember élvezi magát a tevékenységet is, függetlenül attól, hogy kap-e érte elismerést, vagy hogy eléri-e a célját. Mert az alapvető cél valójában csak ürügy – a Természet, a Sors, vagy valamilyen Felsőbb Hatalom csak azért adta, hogy legyen valami, amit biztosan élvezettel csinálsz.