A cégvezetők jelentékeny része tűzoltóként éli a mindennapjait. Ez azt jelenti, hogy az idejük és energiájuk túlnyomó részét az aktuális problémák megoldása köti le. Arra pedig, hogy a cég közép- vagy hosszútávú jövőjével foglalkozzanak, már nem marad kapacitásuk. És ez baj. Úgy általában is baj, de ami miatt egyre inkább az lesz, az a világ változásának gyorsulása. Ami egy-két évtizeddel ezelőtt megfelelt hosszútávú tervezésnek, az ma jó, ha elmegy középtávúnak. Kicsit olyan, mintha egy autóban ülve, menet közben kellene megterveznünk az útvonalat, méghozzá úgy, hogy az autó közben egyre gyorsul. Nehéz? Egyre nehezebb lesz. De ez a feladat, ezt kell megoldani, nagyjából senkit nem érdekel, hogy mennyit kínlódunk vele.
Úgyhogy most nézzünk kicsit a jövőbe és próbáljuk feltérképezni, mi várhat ott ránk! Nyilván egy csomó minden, az összes lehetséges változóról inkább könyvet kellene írni. Ezért most egy konkrét tényezőre fogunk összpontosítani, ami tulajdonképpen már a jelen, a hatása pedig a jövőben fokozódni fog. A munkaerőhiányra gondolunk, pontosabban, a megfelelően képzett munkaerő hiányára. Egyfajta paradoxon, hogy miközben a cégeknek egyre versenyképesebbé kell(ene) válniuk, az ehhez szükséges képzett munkaerő egyre kevésbé áll a rendelkezésükre. És ne legyenek illúzióink: a helyzet tovább fog romlani. Nem népszerű ilyet mondani, de az oktatás területén – néhány üdítő kivételtől eltekintve – katasztrofális állapotok uralkodnak, aminek a hatását a munkáltatók még csak most kezdik igazán érezni. A horizont egyre sötétebb, a viharfellegek egyre gyűlnek, jó lesz előkészíteni az esernyőket, mert nagy szükség lesz rájuk.
De problémákról és fenyegetésről beszélni anélkül, hogy valamiféle megoldást is felvázolnánk, azoknak a sportja, akiknek érdekük, hogy az emberek gyengébbnek és kiszolgáltatottabbnak érezzék magukat. Mi nem tartozunk közéjük, magát a problémát is csak azért villantottuk fel, hogy érzékeltessük a megoldás fontosságát. Mert amiről tulajdonképpen írni szeretnénk, az nem opció. A cég jövője függ tőle. Úgy értjük, az Ön cégének a jövője. Nem lesz könnyű, sőt, kimondottan kínlódós lesz. De, ahogy már írtuk, nem az számít, könnyű-e. Az számít, meg kell-e csinálni. Ezt pedig meg kell.
BELSŐ KÉPZÉSI RENDSZER
Ideje a szép emlékek közé száműzni azt a gondolatot, hogy készen kapunk képzett munkaerőt. Ez egyre kevésbé lesz így, a valóban képzett munkaerőállomány gyorsabban olvad, mint a gleccserek. Aminek két markáns következménye is van/lesz. Az egyik, hogy az ilyen munkaerő egyre inkább felértékelődik, vagyis egyre jobban meg kell fizetni őket. Amit ki kell tudni termelni, amihez jelentősen javítani kell a
működés hatékonyságán (helló szervezetfejlesztés, helló okosceg.hu). A másik, hogy egyre nagyobb arányban kell olyan munkavállalókkal szembesülnünk, akik dolgozni remélhetően még hajlandóak, de szakértelmük az nincs. Erre pedig nem nagyon marad más megoldás, mint az, hogy mi képezzük ki őket. A jó hír az, hogy hatékony képzési programmal töredékidő alatt ki lehet képezni valakit ahhoz képest, mint amennyi időt a formális iskolai képzés igényel. A rossz hír az, hogy ezeket a képzési programokat nekünk kell elkészítenünk.
Hogy jön ez az egész az informatikához? Úgy, hogy a segítségével sokkal könnyebb ilyen oktatási programokat készíteni. Tovább megyünk: figyelembe véve a jelenlegi és a várható állapotokat, igazán hatékony oktatási programokat csak informatikai eszközökkel tudunk készíteni. Csapjunk is bele és nézzük meg, milyen lehetőségeink vannak! Azt mindjárt az elején leszögezzük, hogy ezek között nem kell választani, lehet is, érdemes is keverni őket annak függvényében, hogy az adott helyzetben mi a legoptimálisabb.
1. ÍROTT OKTATÓANYAGOK
Ez a leghagyományosabb megoldás. Már jóval azelőtt létezett, hogy az informatikát kitalálták és még mindig jól használható. Az informatika tulajdonképpen nem is tett hozzá nagyon sokat, leszámítva azt, hogy az elektronikusan létrehozott oktatóanyagok könnyebben módosíthatók, a módosítások azonnal megjelennek az érintetteknél és úgy általában, könnyebb a menedzselésük. Az írásos oktatóanyagok óriási előnye, hogy azoknál, akik nem dolgoznak számítógépen, szinte csak ez jöhet szóba. Ilyenkor persze ki kell nyomtatni, ami azzal jár együtt, hogyha módosulnak, akkor újranyomtatás, de ez nem olyan nagy ár.
Az írott oktatóanyagok három fő elemet kell, hogy tartalmazzanak: az adott tevékenység célját, a tevékenységtől elvárt eredményt, illetve annak a leírását, hogyan érjük el ezt az eredményt. Ami a leíró részt illeti, ezen belül, amikor csak lehetséges, használjunk ellenőrző listákat! Az elenőrző lista lényege, hogy egy adott tevékenységet nem összefüggő szövegben, hanem felsorolásszerűen ír le, mint egy bevásárlólista.
Az ellenőrző listáknak két előnye is van. Az egyik, hogy sokkal könnyebb puskázni belőlük, amíg a munkatárs még nem kellően gyakorlott. A másik, hogy a pontonként elkülönített tennivalókat könnyebb megérteni. Ez pedig egyre fontosabb lesz. Jelenleg a felnőtt lakosság 25-30%-a funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy el tudja olvasni az írott szöveget, de nem érti. Úgyhogy minél egyszerűbb szövegekkel dolgozunk, annál jobbak az esélyeink.
2. HANGFELVÉTELEK
Ennek a megoldásnak két nagy előnye is van. Az egyik, hogy ezeket a legegyszerűbb elkészíteni. Nem kell hozzá semmi, csak egy okostelefon, az meg mindig kéznél van. A beszéd ráadásul többségünknek jobban is megy, mint az írás. A másik nagy előnye, hogy egyre többen küzdenek tanulási nehézségekkel és ezek az emberek sokkal könnyebben tanulnak hallás után, mintha olvasniuk kellene. A hangfelvétel tehát nagyon hálás eszköz, érdemes élni vele.
3. A KÉPREGÉNY
Ez a módszer már kicsit huncutabb és nem minden tevékenység esetében használható. Vannak viszont olyan tevékenységek, amelyek esetében köröket ver az előbbi kettőre. A képregény lényege, hogy fényképeket készítünk, amikhez aztán vagy írásos magyarázatokat vagy audiókommentárokat fűzünk. A képregény akkor tud rendkívül hasznos lenni, ha egy oktatóvideó elkészítését még nem tartjuk indokoltnak, de fontos, hogy bizonyos állapotokat illusztrálni tudjunk. Ilyen lehet pl. az, hogy kell kinéznie az áruval feltöltött polcnak az üzletben, hogy néz ki a rend, amit elvárunk, esetleg hogy kell kinéznie az ételnek, mielőtt felszolgáljuk.
4. AZ OKTATÓVIDEÓK
Az oktatóvideók jelentik ma az oktatóanyagok csúcsát, de ezeket a legköltségesebb és legmunkaigényesebb elkészíteni is. Az előnyeiket talán nem szükséges felsorolni, aki megengedheti magának, az ezekkel jár a legjobban. De nem biztos, hogy érdemes mindenről oktatóvideót készíteni, ezért mindig mérlegeljünk, mielőtt belevágunk. És ha valóban csak az igazán indokolt esetekben készítünk videókat, akkor mindjárt nem is annyira költséges mulatság. Olcsó így sem lesz, de vállalhatatlan sem. Ami pedig a tényleges felvételeket illeti, természetesen törekedjünk az elérhető legjobb minőségre, de azért tartsuk szem előtt, hogy nem az Oscar-díjra hajtunk.
Ezek a legfőbb eszközeink a saját képzési rendszerünk összeállításához. Használjuk őket a lehetőségeinknek megfelelően és tartsuk észben: bármilyen hevenyészett, kezdetleges oktatási rendszer jobb, mint a semmilyen. Ha csak annyira futja az időnkből és az energiánkból, hogy írunk néhány ellenőrző listát, már nagyot léptünk előre. És ha hetente csak egy-két órát tudunk a témára áldozni, az
egy év alatt óriási előrelépés. Egy év gyorsan elrepül és a többség kb. ott fog tartani, mint egy évvel korábban. Hogy mi is közéjük tartozunk-e majd, az csak rajtunk múlik.