A tavalyi év egyik meghatározó híre volt, hogy az Apple bejelentette: szakít a brit Imagination Technologies-szal, aki a kezdetek óta tervezte az iPhone-okban és iPad-ekben dolgozó Power VR grafikus processzort. Hogy mennyire fájdalmas, amikor az Apple dob egy beszállítót, azt jól mutatja, hogy a hír hatására az Imagination részvények ára 70%-ot esett a brit tőzsdén.
Az idei tavasz szenzációja pedig az a hír, miszerint az Apple elköszön az Inteltől is. Jelen cikk írásakor ez még csak hivatalosan meg nem erősített pletyka. A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a hírt Mark Gurman, a Bloomberg Apple specialista újságírója szellőztette meg. Gurman pedig 24 éves kora ellenére pont azért lehet már 2 éve a Bloomberg szakírója, mert valami félelmetes kapcsolatokkal rendelkezik Apple ügyeket illetően és amit leír, arra rendszerint kis idővel későbbb érkezik a hivatalos megerősítés is.
Az Intel forgalmának jelenleg kb. az 5%-át teszi ki az Apple vásárlása, ennyit jelent az a huszonegy-két millió processzor, amit az Apple éves szinten megvásárol az asztali gépeihez és notebook-jaihoz. Nyilván nem esik jól, de ebbe azért az Intel nem fog belerokkanni. Számára az igazi fenyegetést sokkal inkább az a lavina jelentheti, amit az Apple elindíthat, márpedig az Apple elég jó abban, hogy trendeket indítson el. A dolog lényege, hogy hamarosan olyan mobil processzorok kerülhetnek az asztali számítógépekbe, laptopokba, de akár a szerverekbe is, amelyek eddig csak a telefonokban és a tabletekben dolgoztak. És akkor az Intel tényleg nagy bajban lesz.
De miért lehet a tech óriások játszadozása érdekes egy KKV számára? Ennek tisztázásához először is tegyünk a helyére valamit! Azt szinte mindenki tudja, hogy az Apple a világ egyik legnagyobb mobiltelefon és számítógép gyártója. Azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy az Apple a világon semmit nem gyárt. Egyetlen megveszekedett alkatrészt sem, minden Apple termék külsős beszállítóknál készül. Az Apple valójában egy félelmetesen jól felépített fejlesztési, logisztikai és marketing gépezet. Az, hogy a világ egyik legismertebb márkájának gyártója nem is gyártó, már önmagában elgondolkodtató és megérne egy külön misét. De van itt egy másik tanulság is, ami talán még fontosabb lehet egy kisvállalkozás számára.
A fenti két szakítás oka ugyanaz: az Apple a jövőben házon belül akarja megoldani a processzorok tervezését. Ami egyfelől óriási kihhívás, másfelől viszont rengeteg előnnyel kecsegtet. Az Apple-t pedig nyilván a nyereség utáni vágy és nem a veszteségtől való félelem hajtja. Ezen felül pedig tud valamit, ami minden vállalkozás számára tanulságos, legyen akár egyéni, akár több ezer főt foglalkoztató mammut.
A VÁLLALKOZÁS LEGÉRTÉKESEBB TULAJDONA A TECHNOLÓGIA.
Ez engem hol érdekel? – kérdezheti a Garázsbolt betéti társaság ügyvezetője, aki kizárólag tejet, kenyeret és párizsit forgalmaz. Hiszen ő nem gyárt semmit, pláne nem olyan kütyüket, amelyeknek a működése átlagember számára felfoghatatlan. Ez igaz. Ezért fontos tisztáznunk, mit értünk egy vállalkozás esetében technológián.
A TECHNOLÓGIA RÉSZÉT KÉPEZI MINDEN OLYAN INFORMÁCIÓ, TUDÁS, MODSZER ÉS KNOW-HOW, AMELYEK A VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉHEZ, A TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ ÉS/VAGY A SZOLGÁLTATÁS MEGVALÓSULÁSÁHOZ SZÜKSÉGESEK.
Az, hogyan kell valamit elkészíteni, technológia. Az, hogyan kell az elkészített valamit eladni, szintén technológia. Technológia az is, hogyan kell eredményesen irányítani a munkatársakat. És bizony technológia még a kapcsolatrendszer is. Vagyis technológia lényegében minden, ami ugyan nem kézzel fogható, de amelyek hiányában a kézzel fogható dolgok gyakorlatilag nem képviselnek értéket.
Ezt nagyon fontos megérteni. Minden, ami kézzel fogható: a telephely, a gépek, a berendezések, a járművek, de még az emberek is alkatrészek a technológia gépezetében. Nem maguk a gépezet. Az iPhone nem egyenlő egy halom alkatrésszel. Az iPhone – éppúgy, mint egy vállalkozás – jóval több, mint a részek összessége.
Mi ennek az egésznek a tanulsága? Igazából kettő is van neki. Az egyik, hogy eszközt azért szerzünk be vagy cserélünk le, mert az kimutathatóan javítja a technológiát. Azaz több és/vagy jobb termék előállítását vagy szolgáltatás megvalósulását teszi lehetővé. Ez éppúgy igaz egy új munkatárs felvételére, mint egy számítógép lecserélésére. Ezt azért is fontos észben tartani, mert nagyon sok esetben a folyamatok optimalizálása és a munkatársak képzése sokkal többet tesz hozzá az eredményhez, mint a fizikai eszközök beszerzése vagy cseréje. Vagyis a helyes sorrend ez: előbb optimalizálunk és képezünk, utána fejlesztünk vagy cserélünk. Nagyon egyszerű példával élve: lehet, hogy az adott munkatárs számítógépe már nem igazán fürge. De ha a munkatárs megtanulná a gépen használható billentyűkombinációkat és ezekkel irányítaná a programokat, ahelyett, hogy az egérrel maszatol, az sokkal nagyobbat dobhat a hatékonyságon.
Az elavult gépeket persze le kell cserélni. Csak ne felejtsük el, hogy a profit a tudása teszi profivá, nem az eszközei. Lewis Hamilton valószínűleg egy Suzukiban ülve is képes lenne arra, hogy a BMW-sek többségét sírni küldje a sarokba. Száz szónak is egy a vége: a technológia fejlesztése előrébb való a beruházásoknál. Érdemes egy percre megállni és elgondolkodni azon, hogy most, ebben a pillanatban mi mindenre lehetne a munkatársakat megtanítani, hány ponton lehetne a folyamatokat optimalizálni anélkül, hogy ez pénzünkbe kerülne.
Akkor nézzük a másik tanulságot! Egy cég növekedése és erősödése elsősorban a technológia fejlesztésén múlik. A stabilitása és a biztonsága viszont a technológiai kiszolgáltatottság csökkentésén. Néhány egyszerű példa a kiszolgáltatottságra: ha egy vállalkozó egyáltalán nem ért a könyveléshez, akkor ki van szolgáltatva a könyvelőjének. Ha lövése sincs a marketingről, akkor ki van szolgáltatva a hirdetésszervezők tanácsainak. Ha az értékesítés sikere leginkább a sztárértékesítőn múlik, akkor a cég ki van szolgáltatva a sztárértékesítőnek. Lényegében minden olyan tudás vagy információ, ami csak mások fejében létezik és ami hatással van a cég működésére, az potenciális kiszolgáltatottság.
Nyilván nem cél a technológiai kiszolgáltatottság nullára redukálása. Erre még az Apple méretű óriások sem hajtanak. De az tény, hogy minél nagyobbak vagyunk, annál több technológiát kell házon belül tudnunk. És ezen a ponton rángassuk elő sokadszorra is az Apple példáját! Abból, hogy rendelkezünk a technológiával, még nem következik, hogy az adott munkát is mi végezzük el (helló gyártás). Alkalmazhatunk külsőst szinte bármire – amíg rendelkezünk olyan szintű technológiával, hogy nem válunk kiszolgáltatottá. Amíg értjük, mit csinál a köyvelő, mit csinál a reklámügynökség vagy éppen a gyártó.
Annak, hogy az Apple idáig jutott, az adta az alapját, hogy Steve Jobs-ot megszállottan érdekelt MINDEN, ami az Apple termékeivel kapcsolatos volt. A formatervezés és a műszaki megoldások éppúgy, mint a csomagolás vagy épp a marketing. Ő valószínűleg túlzásba vitte, hogy mindent kontrollálni akart és talán még ma is köztünk lenne, ha képes lett volna kicsit lazábban kezelni a dolgokat. Talán. Az viszont biztos, hogy a vállalkozók és vezetők jelentős része ma az ellenkező irányban téved: azokat a tényezőket sem kontrollálja, amelyeket valóban kellene. A kontroll alapja pedig ez: rendelkezni a technológiával.