Ezzel most valószínűleg túl messzire megyek. De úgy érzem, muszáj. Mert miközben valamiféle intellektuális sznobizmustól hajtva mélyen elítéljük a mai gyerekeket az internet/közösségimédia/számítógépesjáték függőségükért, olyan nagyon sokkal nem vagyunk jobbak náluk. Csak mi körmönfontabban csináljuk. Mert Apa pl. nem valami hülye játékkal játszik. Ő a Portfóliót olvassa! Vagy a bármit. Abba most szándékosan ne menjünk bele, hogy ha ő is inkább játszana, annak több értelme lenne. Ha pedig együtt játszanának valamit, annak még több értelme lenne.
A cikk címe egyébként félreérthető. Ha tippelnem kellene: félre is értetted. Arra gondoltál, hogy kategorikusan a tájékozódás ellen vagyok. Pedig nem. A cím valójában azt jelenti, hogy mi az az ok, ami miatt ne tájékozódj. Ebből mutatok hármat. Lehet, hogy van több is. De meglátásom szerint ez a három a leggyakoribb rossz ok a tájékozódásra. Előre szólok: vérforraló lesz. Ha maradsz, azt a saját felelősségedre teszed.
Figyelemelterelés
Talán ez a leggyakoribb. Azért olvasunk híreket, elemzéseket, véleménycikkeket, mert addig sem kell a saját életünkkel foglalkoznunk. Ebben a kontextusban a hírfogyasztás a Netflix alternatívája. Azzal a különbséggel, hogy a netflixezéstől léhának tűnsz, a hírek olvasgatásától ellenben komoly, felelősségteljes állampolgárnak. De csak az eszköz változik, a cél ugyanaz: a figyelemelterelés.
Kimondom kerek-perec, akkor is, ha rohadjak meg érte: a világ sorsáért aggódni messze kényelmesebb, mint szembenézni a saját, valós problémáimmal. Amíg a tudatomat kitölti az ukrán háború és a gázválság, addig se kell arra gondolnom, hogy utálom a munkámat, nem tudok mit kezdeni a gyerekemmel, a házasságomból pedig csak úgy dől a kriptaszag. Nem kell, hogy ez mind igaz legyen Rád. Remélem, egyik sem igaz. De biztosan érted a lényeget. Amíg az euró árfolyama miatt sopánkodok, addig a valós gondjaim árnyékba kerülnek. Legalább egy időre.
Tájékozottság
Ez a leggyakoribb érv, amit hallok. Tisztában kell lennünk azzal, mi történik a világban. Tényleg? És miből gondolod, hogy ha a hírportálokat bújod, akkor tisztában leszel vele? Az, amit ott olvasol, egy kivonat. Nem vitatom, hogy ezek a dolgok is megtörténtek. De attól, hogy olvasol róluk, még nem fogod tudni, mi történt a világban. Ellenben könnyen kialakul Benned annak az illúziója, hogy tudod, mi történt a világban.
Gondolj bele! A hírek döntő többsége negatív. A forint mélyrepülésben, a tőzsde beszakadt, brutális időjárás volt/van/lesz. Összeomlott, felrobbant, leégett. Megerőszakolta, megölte, elásta, kiásta, újra megerőszakolta. Komolyan ez az, ami a világban történt? Ha így lenne, már rég kihaltunk volna. A világ alapvetően attól működik, hogy nap mint nap ezerszer, tízezerszer annyi jó dolog történik, mint amennyi rossz. Ennek fényében hogy hiheted, hogy tudod, mi történt a világban, csak mert elolvastad a gondosan megválogatott híreket. Ha olvasni akarod őket, lelked rajta! Csak ne csapd be Magad!
A világ megértése
Ez a személyes kedvencem. Azért hallgatunk mindenféle interjúkat, előadásokat, beszélgetéseket, olvasunk véleménycikkeket, hogy jól megértsük, mi történik VALÓJÁBAN a világban. És amikor találunk valamit, amivel tudunk azonosulni, eltölt minket a tisztánlátás felsőbbrendű érzése. Mert mi már tudjuk, mi folyik a világban. Tudjuk, hogy mi mögött mi áll, ki mögött ki áll. És ez jó érzés. Beavatottnak, bennfentesnek és kicsit tényleg felsőbbrendűnek érezzük magunkat. A sok félrevezetett, tájékozatlan holdranézőhöz képest.
De az igazság az, hogy nem tudjuk. Valójában annyi történt, hogy azonosultunk olyan véleményekkel, értékelésekkel, amelyekkel eleve szimpatizáltunk. De egyrészt továbbra sem tudjuk, mi az igazság. Talán Putyin valóban Soros György féltestvére. Talán Trump valóban a gyíkemberek ellen harcol. Talán az USA célja valóban az, hogy meleg migránsokkal perzselje fel Európát. Talán. De ha így is van, kb. sosem fogsz megbizonyosodni róla. Bocs, hogy ezt mondom, de a világot ilyen értelemben sosem fogod megérteni. Legfeljebb azt hiszed, hogy megértetted.
És különben is. Mi lenne, ha a világ helyett a feleségedet/férjedet próbálnád megérteni? Vagy a főnöködet, a beosztottadat? A szomszédodat? Ezek ugyan messze nem adják meg az intellektuális emelkedettségnek azt az érzését, mint az ukrán háborúban való tisztánlátás. De ezek alkotják a valódi életedet. Ezekkel tudsz kezdeni valamit. És akkor nem beszéltem még Önmagad jobb megértéséről. Ki a szart érdekel, mi mozgatja Putyint – mi mozgat Téged?
Zárszó
Nem a tájékozódásról akarlak lebeszélni. De ha már tájékozódsz, legyen vele világos, határozott, egyértelmű célod. A fenti okok miatt ne tedd, mert azzal csak becsapod Magad. Részint a valóság elől menekülsz, részint az egódat hizlalod. Ez nemcsak időpocsékolás, de kimondottan kártékony is. Ha nincs jó okod a tájékozódásra, akkor inkább nézz meg egy jó filmet vagy olvass egy jó könyvet! Vagy játssz a gyerekkel vagy menj sétálni a férjeddel/feleségeddel! A tájékozottság illúzióját meg hagyd meg másoknak!